Manapság a General Motors-ról leginkább annyit lehet hallani, hogy a csőd szélén tántorog. Voltak születésnapi ünnepségek, de annyira nem hangsúlyozták ki, hogy a világ legnagyobb autógyártó vállalatcsoportja idén szeptemberben ünnepelte 100. születésnapját.

A világ első tanulmányautója: Buick Y-Job, 1938

E hatalmas konglomerátum megalapítása nagyrészt egy nyughatatlan üzletember, William C. Durant érdeme.

Durant a XX. század elején a michigani Flintben alapította meg első igazán sikeres vállalkozását, a Durant-Dort kézikocsi-gyárat, amely hatalmas vagyonhoz segítette. A kezdetleges motorkocsikat nem tartotta sokra: úgy vélte, a büdös és zajos masinák csak az állatok ijesztgetésére alkalmasak. A szintén Flintben működő Buick autógyár tulajdonosának azonban sikerült meggyőznie, hogy próbálja ki a cég egyik túrakocsiját. Durant véleménye az autókról ettől az élménytől gyökeresen megváltozott.

Nem sokkal ezután felkérték, hogy vegye át a Buick igazgatását. Durant vezetésével a Buick 1908-ra a Fordot és a Cadillacet is megelőzte, és Amerika egyik legnagyobb autógyártó vállalata lett. Míg Henry Ford az olcsó népautó előállítására koncentrált, addig Durant megpróbált minden igényt kielégíteni. Hamar rájött azonban, hogy egyetlen márkával képtelen megvalósítani a célját, ezért 1908-ban létrehozott egy holding-szervezetet. Több elvetélt kísérlet után 1908 szeptember 16-án, General Motors Company néven jegyezték be az új céget. Másfél évig tartó intenzív tárgyalások és bonyolult üzleti manőverek eredményeképpen Durant 25 autó- és alkatrész-előállító üzemet olvasztott be a General Motorsba. A nagyszabású műveletsorozat azonban hatalmas összegeket emésztett fel, így a hitelező bankok véget vetettek a terjeszkedésnek: 1910-ben eltávolították Durant-t a vállalat éléről.

A rákövetkező években a nyughatatlan üzletember megalapította, és sikerre vitte a Chevrolet márkát, és az így befolyt nyereségből, valamint a dúsgazdag DuPont család anyagi támogatása révén 1915-ben sikerült visszavásárolnia magát a GM élére.

Ki gondolná, hogy ez egy hűtőszekrény? A GM a Frigidaire céget is bekebelezte az első világháború után. Fotó: General Motors Archive

Durant ismét agresszív terjeszkedésbe fogott. Átvette az Alfred P. Sloan vezetése alatt álló United Motors csoportot, amelybe olyan alkatrész-gyárak tartoztak, mint az elektromos alkatrészeket előállító Dayton Engineering Laboratories (Delco), a világítás-specialista Remy Electric, vagy a kürtök gyártásában jeleskedő Klaxon Horn. Ugyanakkor okult korábbi hibáiból, és biztosította a megfelelő pénzügyi hátteret. Rávette a DuPont családot, amely Amerika egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb famíliája volt, hogy vásároljanak GM részvényeket. DuPonték 23 százalékos részesedést szereztek a vállalatcsoportban. Több szempontból is jól jártak: azon kívül, hogy a részvények önmagukban is kiváló befektetésnek bizonyultak, az autógyárak nagy mennyiségben használtak műanyag alkatrészeket, amelyekhez az alapanyagot a DuPont szállíthatta.

Durant 1920-ig sikeresen irányította a cégcsoportot. A növekedés ütemére jellemző, hogy míg 1918-ben a GM-nek 50 000 alkalmazotja volt, és 247 000 személy- illetve kisteherautót gyártott, egy évvel később már 86 000 fő dolgozott a vállalatnál, és 400 000-re emelkedett az előállított járművek száma. A GM tevékenysége nem korlátozódott az autógyártásra: 1919-ben megvásárolták a Guardian Frigerator céget, amely a továbbiakban Frigidaire néven gyártotta elektromos hűtőládáit, a mai hűtőszekrények elődeit. Ezen kívül néhány évig a repülőgépeket előállító Dayton Wright is a GM leányvállalataként működött.

Durant 1919-ben elhatározta, hogy a General Motors erejéhez és nagyságához méltó székházat építtet. Addig a különböző részlegek Detroitban és New Yorkban béreltek irodákat. Albert Kahn, a korszak egyik ismert építésze kapta a megbízást a tervek elkészítésére. A vezérigazgató, akitől nem állt távol a megalománia, eredetileg a Durant Épület nevet akarta adni a székháznak – így került az épület számos pontjára díszítésként D betű – a 15 emelet magas irodaházat azonban General Motors Épület néven adták át 1923-ban. A tekintélyt parancsoló főhadiszálláson 1800 irodát, gépkocsi-bemutatótermeket, üzleteket, tornatermet, kávézót és több előadótermet alakítottak ki. A műemléki védettséget élvező épület jelenleg Detroit város alapítója után a Cadillac Épület nevet viseli, és állami intézmények működnek benne.

Durant azonban már nem élvezhette a panorámát a General Motors Épületből. Az építkezés közben, az 1920-as gazdasági recesszió hatására az autóeladások drámaian visszaestek. Pierre DuPont ekkor megvált Duranttól, és egy átmeneti időszakot követően 1923-ban Alfred P. Sloan Jr. került GM élére. Sloan fektette le a modern, decentralizált vállalatszervezés alapjait, és emellett kiváló marketing-szakembernek bizonyult.

1920-ban a Ford a piaci részesedése megközelítette a 60 százalékot: 845 ezer járművet értékesítettek, míg a GM összesen 193 ezret. A Fordnál azonban csupán használati tárgyat láttak az autókban, és nem figyeltek azoknak a vásárlóknak az igényeire, akik többre vágytak egy kerekeken guruló fekete doboznál. A General Motors és Sloan azonban felfedezte ezt a vásárlóréteget: formásabb, kényelmesebb és gyorsabb modelleket kezdtek gyártani, mint amilyeneket a Ford kínált, és ezzel divatot teremtettek. A GM márkái új színeket, új felszereléseket mutattak be, ráadásul hitelre is meg lehetett vásárolni az autóikat, míg Henry Ford mereven elzárkózott ettől a lehetőségtől. 1925-re négy autóból hármat valamilyen hitelkonstrukció keretében értékesített a vállalat.

Alfred P. Sloan, aki lefektette a modern vállalatvezetés alapjait
Harley J. Earl, aki a világ első tervezőstúdióját alapította meg 1927-ben

Sloan átlátta, milyen nagy jelentősége van a vonzó formának egy-egy típus sikerében, ezért 1927-ben létrehozta az Arts&Colour részleget, a világ első igazi autótervező stúdióját. Harley Earl és csapata úttörő munkát végezett a járművek tudatos formatervezése terén. A Chevrolet, a Pontiac, az Oldsmobile, a Buick és a Cadillac típusai 1923-tól minden évben apróbb módosításokkal kerültek piacra, így mindig volt olyan stíluselem, amelyet az új jelzővel illethettek a reklámokban. A GM sikerében a változatos kínálat mellett a hirdetések is kulcsszerepet játszottak. 1925-ben Amerikában a reklámipar bevétele hárommilliárd dollárt tett ki, és ehhez a General Motors 15 millió dollárral járult hozzá.

Sloan irányítása alatt a GM lekőrözte a Fordot, és már az 1929-es gazdasági válság előtt a világ legnagyobb autógyártó vállalkozása lett. Míg 1921-ben Amerikában összesen 1,4 millió gépjárművet értékesítettek, ez a szám 1929-re 4,5 millióra kúszott fel. A GM és a Ford mellett a képzeletbeli dobogó harmadik helyét az egykori Buick-vezető, Walter P. Chrysler saját nevét viselő vállalkozása foglalta el.

A GM már az 1920-as években megkezdte világméretű hódítását: 1922-ben az ázsiai piacok koordinálására irodát nyitottak Manilában, amelyet később Sanghajba költöztettek. 1924 és 1929 között Európa több országában, Argentínában, Japánban és Dél-Amerikában is számos összeszerelő üzemet létesítettek. Ezen kívül a Vauxhall és az Opel megvásárlásával a GM jelentősen megerősödött Európában is.

A konszern az 1929-es gazdasági válságot viszonylag kevés veszteséggel vészelte át.

Egykor így terveztek autókat... Fotó: General Motors Archive

A harmincas években a cégcsoport tovább bővítette tevékenységét: részesedést vásároltak a Fokker amerikai leányvállalatában, amelybe beolvasztottak egy kisebb repülőgép-gyártó vállalkozást. Az Estern Aircraft névre keresztelt leányvállalat egészen 1948-ig maradt a GM tulajdonában. Emellett a General Motors a Yellow Coach és a Greyhound megvásárlásával a buszgyártásban, illetve a tömegközlekedés kialakításában is jelentős szerepet játszott. A dízelmotorral működő vasutakat előállító Electro-Motive megvásárlásával és kibővítésével a General Motors megerősítette jelenlétét a kötött pályás közlekedésben is. Az Electro-Motive által használt motorokat a második világháborúban tengeralattjárókhoz is felhasználták.

1935-ben megalakult a General Motors munkásait tömörítő szakszervezet, a United Auto Workers, amely 1936-ban egy hatalmas sztrájk megszervezésével hívta fel magára a figyelmet. A második világháború során a General Motors jelentős segítséget nyújtott az amerikai haderőknek úgy Amerikában, mint Nagy-Britanniában. Eközben a német Opel műveket a német hadsereg használta saját céljaira.

A General Motors nagyszerű jubileumi weboldalán wiki stílusban rengeteg érdekes információt közölnek az elmúlt 100 évről

A szöveg a jövőre megjelenő Híres Autómárkák: Chevrolet kötet kéziratából származik