"-Te Mary, hallottad, hogy az öreg Harold meghalt? Kíváncsi vagyok mi lesz az öreg doki vagyonával. Apusék szerint voltak valami öreg autói.
- Tényleg, a szomszéd autókereskedő is néha nyaggatott valami Bugatti miatt.
...
- Mondd Andrew, te értesz ezekhez az öreg roncsokhoz - évek óta ilyeneket pofozgatsz ki. Kiderült, hogy az öreg Harold mindenét ránk hagyta. Körbefotóztam a garázsában. Ez a Jaguar ez teccik. De mi a manó az a Bugatti?
- Andrew, rosszul vagy? Hívjunk mentőt? Mi történt?"
Valószínű, hogy a fenti párbeszédek így ebben a formában sohasem zajlottak le. Az azonban tény, hogy múlt nyáron, 89. éves korában elhalálozott Dr. Harold Carr, egy angol orvos, aki mivel gyermeke nem született, ezért mindenét a mit sem sejtő unoka-testvéreire hagyta.
A rokonok megnézték a newcastle-i garázst, ahol egy Jaguar E-típus, egy Aston Martin és pár másik oldtimer mellett ott porosodott egy Bugatti 57S. E típusból összesen 17 darab készült.
A sztorit most kapták fel világszerte, mert a Bonhams aukciós ház jövő hónapban árverésre bocsátja a nagyszerű állapotban fennmaradt ritkaságot,amelynek értékét szakértők kb 6 millió fontra (nagyjából 1,8 milliárd !!!! forint) becsülik.
Egy kis típustörténet
Ettore Bugatti a XX. század első felének egyik zseniális autókonstruktőre volt, aki a '20-as és '30-as években nagyszerű sport- és versenyautóival örökre beírta magát az autórtörténeti könyvekbe. A Bugatti 41 luxusautóval pedig a Rolls-Royce orra alá is sikerült borsot törnie.
Az 1930-as években bemutatott típusok már fia, Jean Bugatti ízlésvilágát tükrözték. Ettore Bugatti idősebb fiának leghíresebb alkotása az 1934-ben bemutatott 57-es. Jean megpróbált szembeszállni apja konzervatív elveivel, így az 57-es prototípusa független első kerékfelfüggesztést kapott. Ettore azonban elvetette a modernizálási javaslatot. Egyedül a dupla vezérműtengelyes hengerfej maradt meg az innovatív ötletek közül: a 3257 köbcentiméteres nyolchengeres vezérműtengelyeit a főtengely mögött elhelyezett fogaskerekek hajtották. A szép vonalú karosszériákat Jean tervezte. A nyitott felépítményeket a svájci Gangloff, a zártakat Bugatti saját műhelye építette.
1936-tól a Bugatti egyetlen típusra összpontosította energiáit, az 57-esre. 1937-ben és 1939-ben az 57 versenyváltozata elhódította az elsőséget a Le Mans-i 24 óráson. 1937-ben jelent meg az 57S és az 57SC módosított külsővel, ék alakú hűtőráccsal és kisebb hasmagassággal. A feltöltős 57SC motorja 200 lóerős volt. Kompresszort az alapkivitelű 57-eshez is lehetett rendelni, ez lett az 57C.
Aki további információkra is kíváncsi, néhány oldal:
